Szakmai tevékenység

Doppler–vizsgálat

E vizsgálat segítségével az érelmeszesedés már a betegség korai szakaszában észlelhető.

A doppler-vizsgálat segítségével a nyakban futó, és a központi idegrendszert ellátó erek állapotát vizsgáljuk.

Az érelmeszesedés kialakulása

A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterin együttesen, vagy akár külön-külön is okozhatnak elváltozásokat az erekben.

Ilyenkor az érfal belsejében felrakódások keletkeznek.

Először kásaszerű, majd elmeszesedő lerakódások akadályozzák a szervek vérellátását, és ez szívinfarktust, ill. agyérgörcsöt is okozhat.

Ha időben felismerjük a nyaki érszűkületet (ez pedig minden egészségügyi kockázattal rendelkező egyénre fokozottan érvényes!), és azt megfelelően kezeljük, akkor egy esetleges agyérgörcs nagy valószínűséggel megelőzhető.

Kockázati tényezők

Azokat a tényezőket, amelyek szívinfarktus, ill. agyvérzést előidézhetnek, kockázati tényezőknek nevezzük. Ezek a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, a nem megfelelő étrend, az elhízás, a stressz, a szívbetegségek, a szívkoszorú és egyéb érbetegségek, valamint a cukorbetegség.

Ahhoz, hogy eldöntse célszerű-e részt vennie a vizsgálaton, jó segítséget nyújtanak az alábbi szempontok. Olvassa el figyelmesen, hogy beletartozik-e az alábbi csoportok valamelyikébe.

• szédüléses betegek,

• zsibbadás a test egyik felében,

• bizonytalan látászavarok,

• migrénes betegek,

• ideggyógyászati érkatasztrófán már átesett betegek,

• ideggyógyászati érkatasztrófán még nem átesett, de rizikófaktorral rendelkező betegek,

• alsóvégtagi érszűkülettel rendelkező betegek,

• koszorúér-betegek,

• bármilyen más betegségben szenvedők

• és végül, de nem utolsósorban egészségi állapotuk iránt érdeklődő egészséges emberek.

A doppler-vizsgálat intézményünkön szűrőjelleggel is elvégezhető.

Az intézményünkben végzett szűrőprogramban megtalálható, illetve a fizetős ambulancián is elvégezhető.

Elektroencefalográf (EEG)-vizsgálat

Az EEG az agykéregben keletkező parányi elektromos feszültségeket a fejbőrre helyezett elektródákkal elvezeti, felerősíti, és számítógép képernyőjére rajzolja. Az így kapott görbék, azaz agyhullámok megjelenítésével vizsgálható az agy elektromos működése. A vizsgáló eljárást elsősorban az epilepszia diagnosztizálásában használják.

Az EEG nagyon sok ideggyógyászati kórkép egyetlen hasznos módszere volt sok évtizeden keresztül, amíg a CT- és az MRI-vizsgálat meg nem jelent.

A modern neuro-radiológiai diagnosztika bevezetésével a jelentősége csökkent, de változatlanul nemcsak az epilepszia kórképeknél kell/lehet használni.

Az említett neuro-radiológiai vizsgálatokkal a morfológiai eltérések mutathatók ki, az EEG-vel viszont a funkcionális változásokat tudjuk megjeleníteni.

Alkalmazására tehát úgy kell tekinteni, hogy az egyik vizsgálati módszer kiegészíti a másikat.

Az epilepszia számos fajtáján kívül az alábbi kórképeknél is ajánlatos EEG-vizsgálatot kérni, természetesen gyakran a CT és/vagy az MRI elvégzése mellett:

 epilepszia,

 syncope, collapsus, bizonytalan eszméletvesztések,

 agyi keringési zavarok (pl. drop-attack),

 fejfájás,

 viselkedési zavarok,

 feledékenység,

 álmosság, alvászavarok,

 anyagcserezavarok,

 toxikus ártalmak,

 pszichiátriai kórképek,

 alkoholos betegek jelentkező rosszullétek, pl. alkalmi rohamok diagnosztizálására.

Az EEG-vizsgálat fizetős ambulancia keretében is elvégezhető.